Billog

A „hónap műtárgya” sorozat célja, hogy az érdeklődőknek minden hónapban egy-egy kiemelkedő műtárgyat mutasson be, amelyet a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás tárlataiban tekinthetnek meg a Lamberg-kastélyban.

Az állatok, elsősorban a szarvasmarhák és a lovak, szamarak, ritkán juhok bőrébe égetett tulajdonjegy vagy jószágjegy, amely azonosításukat szolgálja. A tavasztól az őszig kinn tartózkodó, gulyába és ménesbe kivert növendék állatok az 5–6 hónap alatt nagyot fejlődtek, az esetleges elbitangolásnál is a bélyeg szolgált igazolásul, lopásnál, eltulajdonításnál, az állat elpusztulása esetén, az ún. bőrivel való számonadásnál azonosításul. A bélyeget vasból készített, felizzított bilyogzóvassal égetik rá az állatok farára, nyakára, esetleg a szarvára. A bélyegezés hagyományos napja nagypéntek volt. A beégetett jelek lehetnek a tulajdonos nevének kezdőbetűi, ábrázolhatnak rovásszerű vagy felismerhetetlen jeleket, tárgyakat stb. Egy-egy bilyogzóvas gyakran apáról fiúra öröklődik, ismert olyan, amelyet 2–300 év óta használnak. Elsősorban a 16–18. sz.-ban a gazdákon kívül gyakran egyes falvaknak, megyéknek és földesúri nagybirtokoknak is volt bélyege; megesett, hogy egyetlen állat gazdájának jele mellett a községét is viselte. A hatósági bélyegekről az erdélyi szászok bilyogkönyvet adtak ki, ennek segítségével állapították meg az elbitangolt, ellopott állat származásának helyét. A bélyegezés azokon a területeken ismert elsősorban, ahol a növendék állatokat a településtől távoli legelőkön, ún. külső legelőkön tartják. Alkalmazása legnagyobb arányú a Nagy- és a Kiskunságban, a Jászság és a Hortobágy vidékén. Használói kb. 90%-ban magyarok, de fellelhető a román, szerb, német és a szlovák lakosságnál is. A bélyeg használata Magyarországon a 13. sz. közepétől folyamatosan végigkövethető. Az 1436-ban felbukkanó Bylegh szó is kizárólag égetett tulajdonjegyet jelentett, a 16. sz.-tól már bélyegzővasak is maradtak ránk. A bélyeg szó ótörök eredetű, az eljárás a sztyeppei nomád népeknél, pl. a baskíroknál, mongoloknál is ismert; kétségtelen, hogy a magyarság a honfoglalás előttől használja.

A fotón látható billogot a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás Német Nemzetiségi Tájházban tekintheti meg az érdeklődő a Lamberg-kastélyban.

Forrás: internet