Kastély, Múzeum

A hónap műtárgya 2019. augusztus

A Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás augusztusi műtárgya

A hónap műtárgya-sorozat célja, hogy az érdeklődőknek minden hónapban egy-egy kiemelkedő műtárgyat mutasson be, melyeket a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás tárlataiban tekinthetnek meg a Lamberg-kastélyban.

 

Az írógép

Az írógép olyan mechanikus, elektromechanikus vagy elektronikus szerkezet, ami billentyűinek megnyomására betűket nyomtat közvetlenül egy papírlapra.

A szerkezettel dolgozó személyt gépíró(nő)nek vagy gépelőnek nevezték.

Manapság a számítógép szinte teljesen kiszorította, de a mai napig vannak hívei és főleg gyűjtői. Az írógép sok változáson esett át 200 éves történelme folyamán. Feltalálását nem köthetjük konkrétan egy emberhez sem, sokan alakítgatták és hozzátettek mire használható szerkezet jött létre.

Az alapötletet az angliai Henry Mill vetette fel még 1714-ben. Találmányát be is jegyeztette, a szabadalmi levél ma is megvan: “Egy gép vagy mesterséges rendszer egyes betűknek egymás után való leírására, melyek a papíron vagy pergamenen olyan tisztán és érthetően látszanak, hogy nem lehet a nyomtatástól megkülönböztetni

Elsősorban nem az írás mechanizmusát akarták megoldani, hanem a vakoknak szerettek volna segítséget nyújtani az íráshoz.

Az egyik jelentős gép a magyar Kempelen Farkas nevéhez köthető. 1779-ben készített gépe leginkább még zongorához hasonlított és fából készült. Mária Terézia vak keresztlánya, Mária Paradis számára készítette

1837-ben az olasz Ravizzának sikerült megoldani a betűkarok központi vezetését. „Írózongoráján” egyenletes és rendezett írást lehetett készíteni. Nevéhez fűződik a festékszalag feltalálása is, valamint a váltószerkezet kialakítása, mellyel a nagy és kisbetűk között lehetett váltani. Egész életét az írógép tökéletesítésének áldozta, 17 különböző típust alkotott.

Charles Turber 1843-ban írógépén a betűkarokat kör alakban helyezte el. A kiválasztott betűt először a leütési pontba kellett fordítani, leütni, s ekkor haladt a papírhenger egy szóközzel tovább. A billentyűmező feltalálása a magyar Pickler József nevéhez köthető.

1822-ben született Peter Mitterhofer, akit az írógép atyjának tartanak. Első írógép kísérlete az 1864-es „bécsi modell”, ez még nem volt használható. Az első működőképes szerkezetet, a „merániai modellt” 1866 decemberében mutatta be Bécsben, a császári udvarban. Ferenc József 200 guldennel jutalmazta a feltalálót. Viszont további anyagi támogatás nélkül nem tudta folytatni a fejlesztést, ami így megrekedt. Ami bosszantóbb, hogy babérjait más aratta le, Christopher Latham Sholes.

Sholes Amerikában született, és itt is épített magának karriert. Az írógép készítésével akkor kezdett el foglalkozni, amikor egy nyomdásszal csekk könyvek lapjainak, valamint vasúti jegyek sorszámozását szerette volna megoldani. A gépet megalkották, és amikor egy barátjuknak bemutatták az felvetette, hogy miért nem használnak betűket is, hiszen akkor szavakat is írhatnának. Hamarosan elkészült a prototipus, melyben még nem volt 0 és 1 (ezeket az O és az I helyettesítette) és szóköz sem. 1868-ban jegyeztették be, az első a gépen írt dokumentum egy hivatalos szerződés volt. Lelkesedésével Sholes végül egyedül maradt, találmányát eladta a fegyvergyártásáról ismert Remington cégnek. A cégnek pont kapóra jött az újítás, a polgárháború befejeztével bevételei jelentősen csökkentek.

1873-ban jelent meg a piacon az első Remington írógép. Kezdetben még főleg varrógépre emlékeztetett, mivel a varrógép üzemet alakították át az írógép gyártására. Kezdetben az új termékre nem mutatkozott nagy kereslet. Az érdeklődés fokozására több száz üzemnek adtak kölcsönbe és próbára gépeket. Egy tesztdarab jutott Mark Twain-nek is, ezen írta meg Tom Sawyer kalandjai című regényét, ez volt az első könyv, aminek kéziratát írógéppel írták meg. Ez hatalmas reklámot jelentett, bár 1880-ban még csak 140 gépet adtak el, de darabonként az akkor nagyon magas, 250 dolláros áron. A megrendelések száma nőtt, 1890-re elérte a 73.000-t. 1905-ben a Remington már percenként gyártott le egy gépet.

Sholes nevéhez fűződik a QWERTY billentyűzet-kiosztás feltalálása is. Eredetileg ABC sorrendbe rendezte a betűket, de ha valaki túl gyorsan gépelt, a betűket lecsapó lengőkarok könnyen összeakadhattak. Ezért rendezte el úgy a betűket, hogy a leggyakrabban használtak a billentyűzet két szélére kerültek. Tehát nem azért alakult ki a mai napig használatos billentyűzet, hogy az emberek gyorsabban tudjanak gépelni, hanem hogy lassabban.

A fotón látható írógépet a Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely Wekerle kiállításában tekinthetik meg.